Már több, mint tíz éve vásárolok használtruha-üzletekből, de soha nem éreztem cikinek vagy gáznak a dolgot, mostanra pedig szerencsére egyre szélesebb körben válik népszerűvé és menővé, hogyha a fast fashion üzletek helyett másodkézből szerezzük be ruhatárunk darabjait. Kezdetben két ok miatt látogattam a turikat: alacsony árak és egyedi, különleges darabok. Mostanra kibővült egy harmadik szemponttal is: fenntarthatóbb.

A ruhagyártás a második legszennyezőbb iparággá nőtte ki magát az olajszektor után, az olcsó ruháknak pedig hatalmas ára van. Nagyon sokrétű problémáról van szó, és bár a használt ruha népszerűségének is megvannak a maga árnyoldalai, úgy gondolom, hogy még mindig ez a kisebb rossz, hiszen ezek a darabok már itt vannak velünk. Ezzel a bejegyzéssel az a célom, hogy megmutassam, a turkálókban is könnyedén találhattok nagyszerű, hibátlan cuccokat, így ha ezidáig haboztatok vagy elkerültétek a használtruha-boltokat, akkor legközelebb nagyobb magabiztossággal vágjatok bele.

A bejegyzés az elmúlt félév szerzeményeit tartalmazza és a David Bowie póló kivételével mindent kilós Háda turkálókból vásároltam meg, míg a felsőt Gardróbcserén találtam. Bizonyára lesz olyan, aki szerint ez túl nagy mennyiség, de az az igazság, hogy szeretem a divatot, ráadásul egy fordulóponthoz értem a ruhatáram kapcsán. Sok az olyan darab, ami már évek óta velem van (nagy részük több, mint öt éves), de már nem szeretem őket. Ez azt is jelenti, hogy hamarosan szelektálást fogok tartani, hogy aztán új otthont keressek a régi daraboknak. A régi ruhatáramban elég sok volt az egyszínű, többnyire fekete vagy szürke felső és ezen változtatni szeretnék, hogy színesebb, izgalmasabb darabjaim legyenek, amikben magabiztosnak érzem magam. Eddig tetszik az irány.

Szimpatikus a haulternative kifejezés, hiszen magába foglalja nem csak a használt ruhák vásárlását, de a kreatív átalakításokat, a barátnős ruhacseréket, a szülők gardróbjából megmenekített kincseket és a fenntartható márkákat is. A zöld ruha alatt például egy anyukámtól megörökölt little black dresst hordok, ami tökéletes, időtálló alapdarab. Könnyen meglehet egyébként, hogy a későbbiekben láthattok még hasonló bejegyzéseket akár másodkézből vásárolt bútorokról (és azok átalakításáról), dekortárgyakról vagy akár könyvekről is, hiszen az a célom, hogy az élet minden területén minimálisra csökkentsem az újonnan vásárolt holmijaim számát.

A vibráló rózsaszín ruhát egy őszi esküvőre vettem. Elég feltűnő darab, az alját sűrű virágminták, élénk színek jellemzik, míg a mellrésze egészen szolid és romantikus, ami miatt rögtön megszerettem. Ha eddig nem lett volna egyértelmű, nagyon szeretem a virágmintát, ez egy visszatérő eleme a ruhatáramnak, ezért is választottam ki ezt a csinos hímzett felsőt. Mégis minden új szerzeményem közül messze ez a meseszép fehér blúz lett a kedvencem, nem is akartam hinni a szememnek, mikor megpillantottam.

Végül itt a tökéletes példa arra, hogy nem mindig jár sikerrel az ember. A legutolsó turizásom alkalmával több mint két óra válogatás után csak egy virágos kendőt sikerült beszereznem. Igaz, kell némi szerencse, hogy igazi kincseket fogjunk ki, de csak azért megvenni valamit, mert olcsó ugyanúgy felelőtlenség, mint leárazott fast fashion holmikat felhalmozni. Egyetlen egy darab szép kendővel amúgy is ezerszer jobban járok, mint egy tucatnyi olyan ruhadarabbal, ami csak porosodna a szekrényemben.

Ti hogy álltok a használt ruha kérdéshez, szoktatok

Még tart a nyár, úgyhogy élvezzük ki a lehető legjobban az évszak előnyeit, strandoljunk, olvassunk egy fa árnyékában és együnk finomakat. Szerencsére ilyenkor a legkönnyebb szem előtt tartani a szezonalitást, tekintve, hogy dőzsölünk a friss zöldségekben és gyümölcsökben, ami több szempontból is jó hír a számunkra. Az idényzöldségek és -gyümölcsök ilyenkor a legfinomabbak és általában a legolcsóbbak, ráadásul ha helyi, magyar termelőktől vásárolunk, az a környezetre is kisebb terhet ró, hiszen kevesebb kilométert kell megtennie az ételnek, mire az asztalunkra kerül. 

A tavaszi karanténnaplóban említettem már, hogy barátommal mennyire rákaptunk a főzésre és ebből a jó szokásunkból a nyári melegben esőben sem engedtünk. Szerettem volna megosztani veletek, milyen ételeket készítünk a legszívesebben, hiszen gyakran kísérletezgetünk új fogásokkal és így talán ti is némi inspirációt tudtok gyűjteni, hogy milyen ételekkel lehetne feldobni a megszokott menüt. Mindenhova belinkeltem az eredeti receptet, amit használtam, de nyugodtan térjetek el tőle és alakítsátok a saját ízlésetek szerint – mi is ezt szoktuk tenni. :)

A reggelim nyáron nem tér el sokban az átlagostól, a jól bevált klasszikusokhoz szoktam fordulni. Ott van például a zabkása, amit ilyenkor nyáron szeretek friss gyümölccsel, mondjuk áfonyával vagy málnával fogyasztani vagy például a keksz gyógynövényes teával. Az utóbbi időben nagyon rákaptam a Herbária teafüvekre, azon belül is leginkább az orvosi citromfűre, ami hatékony a stressz és a feszültség ellen. A kedvenc reggelim idén nyáron mégis a padlizsánkrémes pirítós lett. Egyik hétvégén egy eléggé felturbózott változatot állítottam össze avokádóval, újhagymával és apróra vágott paradicsommal. Mondanom sem kell, mennyei lett.

Általában minden hétvégén főzünk levest, de nem feltétlenül ragadunk le nyáron a szokásos gyümölcsleveseknél, bár igaz, hogy leggyakrabban nálunk is meggyleves készült. Ki szerettem volna próbálni az eperkrémlevest is, de a magas árak miatt letettem erről a tervemről. Helyette megismerkedtem a végtelenül egyszerű, de annál finomabb gazpachoval. Ehhez a spanyol krémleveshez nem kell más, csak némi kockára vágott paradicsom, paprika, kígyóuborka, fokhagyma és fűszerek, amiket aztán pár perc alatt összeturmixolunk. Ennyi az egész. Lehet sűríteni némi vízbe áztatott kenyérrel is, de ez elhagyható. Kétségkívül ez a legszuperebb leves kánikula esetén, hiszen nem igényel főzést, arról nem is beszélve, hogy igazi vitaminbomba. De ha valami tartalmasabbat kívánunk, akkor a minestrone mellett teszem le a voksom. Ez egy olasz zöldségleves amibe zeller, sárgarépa, paradicsom, cukkini, kelkáposzta, bab és tészta is kerül. 

De térjünk át a főételekre. Rengeteg izgalmas, változatos ételt próbáltam ki idén, de elővettem néhány jól bevált kedvencet is, mint az enchiladas, ami darált húsos, paradicsomos töltelékkel megpakolt tortillát takar némi cheddar sajttal és jalapenoval, igazi ütős kaja. Aztán ott van a muszaka, a padlizsános görög rakottas nyakon öntve egy krémes besamel szósszal. A besamel egyébként nálam már csak azért is kihagyhatatlan, mert nagyon élvezem az elkészítését. Van valami gyönyörű abban, ahogy gazdag krémmé áll össze a vaj, liszt és tej hármasa. De a nyári repertoárom állandó eleme még a shakshuka is, a közel-keleti lecsó. Mint sok más étel esetében, ennek is a friss, szezonális alapanyagokban rejlik a titka, amit meleg pitával tunkolva a legjobb fogyasztani. 

Új elemekkel is bővült a kínálat és rögtön két új kedvencet avattam. Az egyik egy igazi nosztalgikus túrógombóc, amit igazából az év bármelyik szakaszában szívesen fogyasztanék, de ha a közepébe epret vagy barackot rakunk, akkor igazi nyári fogássá varázsolhatjuk. Ami viszont teljesen levett a lábamról, az a lencsés vegaburger. Tudatosan kerülöm a marhát, de sokszor azt tapasztalom, hogy az éttermekben jobb esetben is csak egy vega opció van és az is elég fantáziátlan, úgyhogy többnyire otthon próbálok ki izgalmas húsmentes variációkat. Ez a lencsefasírt igazi ízbomba, a gyümölcsléből készült mártás pedig tényleg feldobja az egész burgert. Érdemes kipróbálni.

Ha viszont nyár, akkor nálam abszolút az olasz konyha a nyerő. A hangsúly az egyszerűségen és a frissességen van, a végeredmény pedig rendszerint csodálatos. Egyik kedvencem a lazacos rizottó, de a szombat esti borozgatás mellé egy focaccia illik a legjobban, ami úgy lesz a legfinomabb, ha sütés után nyakon öntjük még egy kis olívaolajjal. A nyár sztárja viszont egyértelműen a barátom házi készítésű, vékony tésztás pizzája. Nem csak, hogy nagyon jól sikerült, de meglepően könnyű a készítése, ráadásul a megmaradt tésztát a fagyasztóba is rakhatjuk, hogy ezzel végérvényesen búcsút intsünk a bolti fagyasztott pizzák korának. Ezerszer izgalmasabb és finomabb, ha mi magunk rakjuk össze otthon álmaink pizzáját.