Mivel szerettétek a legutóbbi haulternative bejegyzést, gondoltam megosztom veletek az őszi-téli turis szerzeményeimet is, hátha inspirálni fog titeket arra, hogy legközelebb a fast fashion boltok helyett szerencsét próbáljatok az egyik használtruha-üzletben. :)

Rengeteget hordtam mindkét téli pulóveremet, olyan puhák és melegek, instant cozy hangulatot teremtenek, ami kifejezetten jól jön ebben a zord időben. Valahogy könnyebbnek tűnik bennünk kilépni a házból. De az otthonülős napjaimon is jókedvre derítenek, még a hétfőket is sokkal könnyebb ezekben a kényelmes pulcsikban kezdeni.

Arról már korábban is írtam, hogy a ruhatáram éppen átalakulóban van. Kicsit át kellett gondolnom, hogy milyen irányba szeretném elvinni a stílusomat, mert sok olyan régi darabom volt, amik már nem okoztak örömöt. Az is érdekes, hogy bizonyos ruhák mennyire elválaszthatatlanok egy bizonyos időszaktól az életemben. Volt ugyanis pár év, amikor ugyanazt a néhány felsőt és szoknyát viseltem télen-nyáron. Most pedig amikor újra felveszem őket, olyan, mintha újra a régi énem nézne vissza rám a tükörből. Mint egy rossz időutazás. Bizarr érzés és bár a legutóbbi ruhaszelektálásomkor még nem álltam készen rá lélekben, hogy megváljak tőlük, lehet, a következő rostálást már nem élik túl. 

Az elmúlt félévben leginkább a neutrális és a barnás árnyalatok vonzottak és úgy érzem, sikerült néhány igazán szép, egyszerű felsőt szereznem. Elsősorban olyan ruhadarabokat keresek, amik jó minőségűek és legyenek bármilyen egyszerűek is, szeretem ha van bennük valami különleges. Egy kis fodor, hímzés, puffos ujj, aszimmetrikus szabás – egy egészen szimpla kis részlet is fel tudja dobni.

Bár a turiknak általában egy képzeletbeli kívánságlistával felszerelkezve indulok neki, a rajta szereplő daraboknak a megtalálása néha meglepően sok időt vesz igénybe. A mostani legnagyobb sikersztorim a tökéletes fekete kosztümnadrág megtalálása. Nagyjából két évbe telt ugyanis, amíg ráleltem arra a nadrágra, ami hosszban, derékban és anyagában is megfelelően passzol az elképzelésemhez. A turkálóban történő nadrágkeresés mindig egy igazi kihívást jelent, legalábbis a számomra. Újonnan is nehezen találtam igazán klassz nadrágokat, de turikban a korlátozott méretek miatt ennek a feladatnak a nehézségi foka ugrásszerűen megemelkedik. 

Viszont még mindig vannak régóta fennmaradt, kipipálásra váró elemei a kívánságlistámnak. Egy évvel ezelőtt az egyik kilós Hádában találtam egy igazán remek pasztellrózsaszín kordbársony overált, ami minden szempontból tökéletes volt, leszámítva, hogy egy mérettel kisebb volt az ideálisnál. Tovább kutattam és pár hónappal később megtaláltam ugyanazt a nadrágot, csakhogy ezúttal egy mérettel nagyobb volt a kelleténél. Most, hogy körbe lőttem a méreteket, remélem a következő alkalommal már rálelek a tökéletes darabra. Szerencsére kitartó tudok lenni ezekben a dolgokban, meg addig is vígaszként szolgál ez a bézs rövidnadrágos overál, amiért teljesen odavagyok.